2010. augusztus 29., vasárnap

Késve

Egy év távlatából így rájöttem, hogy mire is volt jó a szakmai gyakorlat. Bele tudjuk írni az önéletrajzunkba, hogy "voltunk gyakorlaton, tehát egy kicsit már értünk is hozzá"!

2009. október 26., hétfő

Utómunkák

A szakmai gyakszi utolsó fázisa az, hogy megírjuk a beszámolót és leadjuk. Nem tudom, hogy lett 6 oldal de nagyon örülök neki.:-)

2009. augusztus 18., kedd

Csak úgy eszembe jutott

Amint látjátok és hallhatjátok lecseréltem a zenét ezekre a számokra gondoltam.

Amúgy, ahogy gondolok vissza az utolsó napra úgy jutnak eszembe dolgok. Pl. úgy képzeltem, hogy majd hét ágra fog sütni a nap és a We are the champhions fog a rádióból szólni. Ehhez képest szakadt az eső és a dalt is csak én énekeltem. Elég hamisan.
Így mentem a pékség felé, hogy megvegyem az utolsó virslis táskámat. Hát nem mondom elég szar volt.

2009. augusztus 14., péntek

1-0 All right now

Végeztem.


Olyan hihetetlen az egész. Reggel már 5kor fenn voltam, mintha vizsgára készülnék. De nem csak az utolsó napomat készültem lehúzni.
Miután felkeltem és összeszedtem magam. Felvágtam a kókusztekercset, amit a bentieknek szántam. Vettem Katinak egy tábla csokit, mert mondta, hogy szereti. Szerintem örült neki.

Délelőtt nem csináltam már semmit. Rendet raktam szétnéztem, hogy nem hagytam e ott valamit.

Majd Szűcsné szólt, hogy töltsek ki néhány lapot. Na ott kezdtem gyanakodni. Ugyanis utána bérszámfejtenem kellett magam és tudtam, hogy csak akkor kellett bérszámfejtettem, ha volt kifizetés.
És képzeljétek kaptam 33. 135 Ft-ot!!!!!! Ez életem első igazi fizetése. Befizettem életem első adóját az állam felé.

Ez a pénz megy az abádszalóki alapba. Legalább nem kell Anyuéktől pénzt kérnem.

Elköszöntem mindenkitől. Kicsit furcsa volt. Sok szerencsét kívántak a sulihoz, hát nem mondom elkél a jókívánság!!!!!!

2009. augusztus 13., csütörtök

2- 1,5 A célegyenesben - Eye of the tiger

Húúú. Hát ezt is megéltük. Olyan hihetetlennek tűnik, hogy holnap befejezem a gyakorlatot. Hogy elszaladt ez a 6 hét. Szinte hihetetlen ez az egész.

De beszéljek inkább a márol. Reggel azzal az érzéssel keltem fel, hogy még két nap és vége. Ez is lezárul mint, annyi más az életemben.

Az a táblázat tényleg kitöltötte a napomat. Igyekeztem olyan szépre megcsinálni, amilyenre csak lehetett, hogy Szűcsnének ne legyen gondja ha két év múlva előveszi és elgondolkodik rajta, hogy ki is csinálta...

A lapomat láttam kitöltve, szóval már csak a jegyző aláírása hiányzik róla.

Az elemeket betettem a töltőbe, csak el ne felejtsem elvinni a fényképezőgépet. Nem akarom kihagyni az utolsó pillanatokat.

Szereztem anyagot a dolgozatomhoz így a Klárától kapott anyaggal együtt már nem lesz gond megcsinálni. Majd a jövő héten nekiugrok. Most kell megcsinálni, amíg frissek az emlékek. Meg hát ugye itt vagy Te kedves blogom, hogyha valami nem jutna eszembe.

Kész a kókusztekercs is holnapra. És azt hiszem viszek egy kis bort is!

3 - Silent Lucidity

Nem tudom, hogy mi volt tegnap a bloggerrel. Nem tudtam írni.

Nem tudom mi volt Velem délelőtt. Olyan voltam mint aki elszívott valami jó kis jamaikai árut (pedig nem). Vigyorgás röhögcsélés...
Délután meg jött a depresszió.

Végre befejeztük a MNYP-s cucc nagy részét, ma fogok egy hatalmas nagy táblázatot csinálni. Szerintem az kis is fogja tölteni a napomat.

Ha észrevettétek a visszaszámolás mellett mindig található egy angol felirat is. Ezek dalok címei és azért választottam őket, mert ha az adott napra gondolok és ha ez az egész egy nagy film volna ezeket választanám aláfestőzenének. Lehet, hogy dilisnek gondoltok, de én ilyen vagyok.

2009. augusztus 11., kedd

4 - Time has come today

Hát azt hiszem, hogy a mai nap is jó volt.

Miután teát főztünk Katival folytattam a számolásos cuccot. Egész jó lett, bár a kijavításnál akadt némi hiba, de azt hiszem ha még egyszer kellene ilyet csinálnom, akkor nem lenne gond.

11-től megint msn- partit tartottam. Csomó mindenkivel dumáltam. Zsófival, Janey-vel és Szilvivel is. Egyátalán nem szégyellem a dolgot.:-)

Nos a délután azzal folytatódott, hogy levelet írtam a MÁK-ba. Szerintem egész szép lett, de lehet, hogy holnap lesz még rajta némi pofozni való, de az már nem lesz gáz.

Szűcsné végignézte azt a papírt, amin dolgoztam és megkérdezte tőlem:
- Ki tudok majd én igazodni ezen két év múlva, amikor a következő jelentést csinálom. Azt hiszem ki nem kell átírni.
- Hát mondom azzal lehet, hogy nem lesz semmi gond, de viszont azon csodálkozni fog, hogy kinek az írása is van a papíron. :-(

Komolyan mintha kicsit szomorú lennék ami miatt, hogy ott kell Őket hagynom. A végére már igazán jól érzem magam. Jesszus, ha belegondolok, hogy milyen depis voltam az elején... És nézzétek meg elment a július és már az augusztus fele is majdnem oda.
Hová lett a nyár?
Aztán n4kor dobbantottunk.

Ádám megkérdezte, hogy nem lenne-e kedvünk még maradni vagy 2 órát. Hát mondom nem. És faképnél is hagytuk. Komolyan, pénzt nem kapunk, a szabadidőnket töltjük ott ennyi örömünk csak legyen, hogy hamarabb eljöhetünk. Most, nem?